Egy médiaszolgáltató ügyfelünk (alperes) és egy volt magas rangú rendőrtiszt (felperes) személyiségi jogi perében a felperes által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás során a Kúria hatályában fenntartotta a felperes keresetét jelentős és nagyobb részben elutasító jogerős részítéletet az ellene (is) folyamatban lévő büntetőeljárásról szóló tudósítások kapcsán.

Néhány éve a felperessel és több másik rendőri vezetővel szemben büntetőeljárás indult vesztegetés gyanúja miatt egy a szervezett bűnözői körökkel összefüggésbe hozott másik személlyel kapcsolatosan. A felperest a nyomozás során adatokkal való visszaéléssel és más bűncselekmények elkövetésével is meggyanúsították. Az eljárás során a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedéseken fokozatosan enyhítettek, majd ellene vádat emeltek. A bírósági eljárás zárt tárgyalás elrendelése mellett jelenleg is folyamatban van, elsőfokú ítélet a mai napig még nem született (így a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítására a mai napig nem került sor). Az érintett büntetőeljárásról a nyilvánosság a zárt tárgyalás elrendeléséig folyamatosan informálódott a sajtón keresztül.

A per tárgyává tett, 4 éven keresztül megjelent mintegy 50 cikkben ügyfelünk médiaszolgáltatóként számos alkalommal foglalkozott a felperest érintő büntetőüggyel (bemutatva annak bizonyítékait) és a szervezett bűnözéssel kapcsolatba hozott egyéb büntetőügyekkel is.

A Kúria határozata indokolásában kiemelte, hogy a valóságnak megfelelő sajtótudósítás követelménye nem azonosítható a vád és védelem szempontjából történő egyenlő arányú, vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatással. Az egyik fő követelmény, hogy megfelelően kell utalni az eljárás nyomozati, vagy bírósági szakaszára és folyamatban létére. Ezt kielégíti az, ha az eljárás alá vontakat „gyanúsítottként”, „vádlottként” nevezik meg, közlik a gyanúsítás tartalmát, illetve egyéb módon kiderül a közlemény egészéből, hogy a bűncselekmény kapcsán nem befejezett az eljárás, a cselekményekkel kapcsolatban a gyanúsítottak bűnössége nem került megállapításra. Nem köteles ezért a sajtó minden egyes elkövetésre, cselekvésre vonatkozó mondatban szerepeltetni a „gyanú szerint”, „nyomozás szerint” kifejezéseket, ennek hiánya nem jelenti a bűnösség állítását. A per tárgyává tett cikkek esetébe a korrupt rendőrök, megvesztegetett rendőrök, bűntárs, „X. Y.” rendőrei és az ennek megfelelő cikkben található kifejezések pedig a gyanúsítás tartalmának megfeleltek és a gyanú szerinti kapcsolatok köznapi, „bulvár” megfogalmazásainak minősültek a cikkek egészére figyelemmel.

A Kúria egyetértett azzal, hogy a perbeli esetben fokozott érdek fűződött ahhoz, hogy az érintett büntetőeljárásról, és az abban felmerült bizonyítékokról a társadalom a sajtó útján is megfelelően széles körben ismereteket szerezzen, az információk ellenőrizhetőek legyenek. Az ezzel kapcsolatos eseményekről ezért ügyfelünk az általunk helyesen idézett alkotmánybírósági határozatban a közügyekre vonatkozó szempontok figyelembevételével beszámolhatott és ennek során az érintett rendőri vezetők nevét és egyes esetekben képmását is – a személyiségi jogok megsértésének következményei nélkül – feltüntethette, megjeleníthette.

A hatályában tartott jogerős ítélet szerint a büntetőeljárásról szóló tudósítás esetén a valóságnak megfelelő közlés követelménye azt jelenti, hogy a körülményt, bizonyítékot a valóságnak megfelelően kell bemutatni. Azaz, ha az eljárásban résztvevők (pl. az ügyész, a védő, a terhelt) a sajtón keresztül közölnek az eljárással kapcsolatos részletet, annak meg kell felelnie az eljárásban rögzített adatoknak, például egy videófelvétel tartalma leírásnak meg kell felelnie, annak, ami a felvétel alapján észlelhető, okszerűen megállapítható; a tanúvallomásból vett idézeteknek az összefüggéseket is tekintve, a büntetőeljárásban keletkezett tanúvallomáshoz kell igazodnia. Nem lehet továbbá a tanúvallomást szöveg összefüggéséből kiragadva, valós tartalmától eltérően idézni, és nem lehet megtévesztő a tekintetben, hogy a közöltek milyen büntetőeljárási forrásból származnak. Nem foglalja magában azonban a valóságnak megfelelő közlés kötelezettsége a bizonyítékok sajtó általi értékelésének követelményét, és azt, hogy a sajtónak akár a védelem, akár a vád szempontjából mérlegelnie kellene a bizonyíték súlyát, hitelességét, kétségeit ki kellene fejeznie egy bizonyíték kapcsán. A valóságot csak az olyan bemutatás sérti, amely a bizonyíték bemutatását manipulálja, torzítja, elhallgat az átlagolvasó megítélése szempontjából is lényeges körülményeket.

Önmagában nem sérti a személyiségi jogokat, ha a sajtószerv a cikksorozat egyik cikkében közérdeklődésre számot tartó bűncselekmény kapcsán folyó eljárásban a nyomozóhatóság, vádhatóság bizonyítékát ismerteti, majd egy másikban a védelemét, és az sem, ha a sajtószerv értékelést, véleményt fűz valamely bizonyítékhoz, vagy tanúvallomáshoz, hipotéziseket állít fel, amennyiben az nem téveszthető össze a hatóság álláspontjával. Ebben a körben annak van jelentősége, hogy a sajtószerv közlései ne keltsenek olyan hatást, mintha a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeknél súlyosabb, feltételezésen, egyes tanúk állításain alapuló cselekményekkel is gyanúsítanák vagy vádolnák az eljárás alá vont személyt.

A Kúria végezetül kiemelte, hogy amennyiben a büntetőeljárás nem vezet a felperes elmarasztalására, a felperes a konkrét személyiségi jogi per eredményétől függetlenül jogosult ezen körülmény közzétételét kérni a sajtószervtől.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Cookie-k törlése, engedélyezése és kezelése a Chrome-ban
Sütik engedélyezése és tiltása a Mozilla Firefox-ban
Sütik engedélyezése és tiltása az Internet Explorerben
Az előzmények és a sütik törlése a Safariból

Bezárás